THE HUNGARIAN BEER HALL PUTSCH ― THE SZEMERE–BOBULA–ULAIN COUP PLAN, 1923
Abstract
The years following World War One belonged to a crisis period when political extremities strengthened throughout Europe. In Hungary, it was also the peak of the radical right wing, and some radical political circles even planned coups d’état against the conservative government that was working on the political consolidation of Hungary. A group of radical right-wing politicians led by Member of the Parliament Ferenc Ulain who had been in confidential contact with German radical right-wing movements and politicians (Adolf Hitler and General Erich Ludendorff among them) decided to execute a takeover attempt in 1923, with the help of Bavarian paramilitary movements, harmonizing their plans with the Munich Beer Hall Putsch being in preparation. The present research article makes an attempt to reconstruct this strange chapter of Hungarian political history.
Keywords: radical right-wing organisations, coup d'état, political violence, irredentism, anti-Semitism.
References
Béla Angyal, Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből, Fórum Intézet–LiliumAurum Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.
Béla Borsi-Kálmán, Kisfiúk a nagy viharban. A temesvári ‘Levente-pör’ – az első román ‘irredenta per’ története, 1919–1922, Budapest, Kortárs Kiadó, 2020.
Iván T. Berend, Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.
Rudolfné Dósa, A MOVE. Egy jellegzetesen magyar fasiszta szervezet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.
László Erdeös, A magyar honvédelem egy negyedszázada 1919-1944, ed. Zoltán Babucs, Gödöllő, Attraktor Kiadó, 2007, 115–117.
Ferenc Pölöskei, Hungary AfterTwoRevolutions 1919–1922, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
Zoltán Miklós Fodor, Az Etelközi Szövetség története, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 2007/XXXI, 118–156.
Jenő Gergely, Gömbös Gyula. Politikai pályakép, Budapest, Vince Kiadó, 2001.
Katalin G. Soós, Magyar-bajor-osztrák titkos tárgyalások és együttműködés, 1920–1921, ActaUniversitatisSzegediensis de Attila József Nominatae. ActaHistorica, 1967/XVII, 3–43.
Róbert Kerepeszki, A politikai és társadalmi élet határán. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Horthy-korszakban, in‘...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni’. Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére, ed. Sándor Gebei Sándor – Iván BertényiJr. – János M. Rainer, Eger, Esterházy Károly Főiskola, 2011, 373–388.
Géza Komoróczy, A zsidók története Magyarországon II. 1849-től a jelenkorig, Pozsony, Kalligram, 2012.
Tamás Kovács, Az ellenforradalmi rendszer politikai rendészetének genezise, 1919–1921, Múltunk, 2009/2, 66–92.
Pál Nándori, Ahirtenbergi fegyverszállítás, Hadtörténelmi Közlemények, 1968/4, 636–657.
Pál Nándori, A Marseille-i gyilkosság nemzetközi jogi vonatkozásai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.
Dezső Nemes, Az ellenforradalom története Magyarországon 1919–1921, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967, 155–160.
István Németh, Némethaditengerészetiéslégügyilépések a versailles-ibékeszerződéskijátszására a weimariköztársaság (1919–1933) éveiben, Acta Academiae Agriensis. Sectio Historiae, 2017/XLIV, 523–534.
Zsuzsa L. Nagy, Szabadkőművesek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988, 68.
Mária ORMOS, Egymagyarmédiavezér. Kozma Miklós, Budapest, Polg Art Könyvkiadó, 2000.
Pál Prónay, A határban a halálkaszál. Fejezetek Prónay Pálnaplójából, ed. Ervin Pamlényi–Ágnes Szabó, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1963.
Lajos Serfőző, A titkos társaságok és a róluk folytatott parlamenti viták 1922–1924-ben, Párttörténeti Közlemények, 1976/3, 79–80.
Kálmán Shvoy, Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1920–1945, ed. Mihály Perneki, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1983.
Ferenc Szávai, Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2004.
Nóra Szekér, Titkos társaság. A Magyar Testvéri Közösség története, Budapest, Jaffa Kiadó, 2017.
Dmitar Tasić, Paramilitarism in the Balkans. Yugoslavia, Bulgaria, and Albania, 1917–1924, Oxford, Oxford University Press, 2020.
István Ujszászy, Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései, ed. György Haraszti–Zoltán András Kovács–Szabolcs Szita, Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Corvina Kiadó, 2007.
Krisztián Ungváry, A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1914–1944, Pécs, Jelenkor Kiadó–Országos Széchenyi Könyvtár, 2012.
József Vonyó, Gömbös Gyula, Budapest, 2012, Budapest, Napvilág Kiadó.
Robert G. L. Waite, Vanguard of Nazism. The Free Corps Movement in Post-War Germany 1918–1923, New York, W. W. Norton and Company, 1969.
István Zadravecz, Páter Zadravecz titkos naplója, ed. György Borsányi, Kossuth Könyvkiadó, 1967.
Miklós Zeidler, Külpolitika és revízió – Mindent vissza?, in A Horthy-korszak vitatott kérdései, Budapest, Kossuth Kiadó, 2020, 175–196.
Tibor Zinner, Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918. November–1920. március közötti történetéhez, Budapest Főváros Leváltára Közleményei, 1978/1, 251–284.
Tibor Zinner, Az ébredők fénykora, 1919–1923, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Declaration/Copyright transfer:
1. In consideration of the undertaking set out in paragraph 2, and upon acceptance by ANGLISTICUM for publication of the manuscript in the Journal, I/We hereby assign and transfer publication rights to ANGLISTICUM, whereas I/We retain the copyright for the manuscript. This assignment provides ANGLISTICUM the sole right and responsibility to publish the manuscript in its printed and online version, and/or in other media formats.
2. In consideration of this assignment, ANGLISTICUM hereby undertakes to prepare and publish the manuscript in the Journal, subject only to its right to refuse publication if there is a breach of the Author’s warranty in paragraph 4 or if there are other reasonable grounds.
3. Editors and the editorial board of ANGLISTICUM are empowered to make such editorial changes as may be necessary to make the Manuscript suitable for publication.
4. I/We hereby acknowledge that: (a) The manuscript submitted is an original work and that I/We participated in the work substantively and thus I/We hereby are prepared to take public responsibility for the work; (b) I/We hereby have seen and approved the manuscript as submitted and that the manuscript has not either been published, submitted or considered for publication elsewhere; (c) The text, illustration, and any other materials included in the manuscript do not infringe upon any existing copyright or other rights of anyone.
5. I/We hereby indemnify ANGLISTICUM and the respective Editors of the Journal as mentioned in paragraph 3, and hold them harmless from any loss, expense or damage occasioned by a claim or suit by a third party for copyright infringement, or any suit arising out of any breach of the foregoing warranties as a result of publication of the manuscript.
